Évzáró

Az iskola története

 Intézményünk 1991. január 1-től működik, mint művészeti iskola. Társadalmi megítélése azonban nemcsak az elmúlt 16 év munkásságában, eredményében gyökerezik, hanem korábbra nyúlik vissza. A Beethoven hagyományairól híres község 1968-ban kapott engedélyt arra, hogy iskolájában ének-zene tagozatú osztály indulhasson. A tagozatos osztályokban a többlet énekórák mellé rendkívüli tárgyként néptánc oktatás is társult, mely 1989-ben minden alsó tagozatos osztály részére kibővült. Ezzel párhuzamosan a hangszeres oktatás is elkezdődött, először egy budapesti zeneiskola tagozataként, majd a székesfehérvári zeneiskola fiókiskolájaként működött állandóan gyarapodó létszámmal. A zeneoktatás továbbfejlődése az Általános Művelődési Központ létrejöttéhez és működéséhez kapcsolódott. 1981-ben az ÁMK létrejöttekor 40 hangszeres tanulónk volt 1 főállású és 2 fél állású tanárral. 1990. szeptember 1-vel a leköszönő tanácstestület 120 fővel önállósította zeneiskolánkat. 1991. januárjától– az országban elsők között – zeneiskolánkat művészeti iskolává fejlesztettük, így bekerült a tanítandó tanszakok közé a néptánc, valamint a grafika is.

Intézményünk az ÁMK részegységeként működött, az iskola igazi fejlődését azonban az hozta meg, hogy 1993. augusztus 1-vel önállóan gazdálkodó intézménnyé vált. Az intézmény vezetői abból a szerény költségvetésből, ami az iskolának jutott, igyekeztek a lehető legtöbbet és legjobbat kihozni. Érdekeltek lettek a pályázatok írásában, szponzorok keresésében, a sok munkával járó bevételek megteremtésében. Az önállóságot szinte nulláról kezdtük, kevés, alig használható eszközzel. Rövid időn belül pályázatok, saját bevételek, szponzorok segítségével ugrásszerűen megnőttek lehetőségeink, ezután tudtuk fogadni iskolánkba a környező települések gyerekeit is. Olyan nagy lett az igény, hogy 1994-től Válban és Tordason kihelyezett tagozatot indítottunk. A településeken folyó tanítás együttműködési megállapodások keretében történt.

Martonvásár anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy egyedül vállalja az állami normatíva feletti összeg biztosítását, ezért öt település önkormányzata 1998. szeptember 1-vel az országban először beindította a Martonvásár és Térsége Művészetoktatási Társulást. Ettől kezdve az iskolafenntartó szerve a létrejött „Társulási Tanács”.

A következő években még három település csatlakozott a társuláshoz. 2002-re a következő nyolc település alkotta a művészetoktatási társulást: Martonvásár, Baracska, Tordas, Gyúró, Vál, Kajászó, Alcsútdoboz, Ráckeresztúr. A fenntartói jogokat a Társulási Tanács gyakorolta, melyben arányosan képviseltette magát minden önkormányzat. Ez a nem szokványos szervezeti forma élénk, országos érdeklődést váltott ki.

A 2002-2003-2004-es évek egyre kellemetlenebb gazdasági, törvényi változásokat hoztak mind a települések, mind az intézmény életében. A társulás települései a nehézségek ellenére azon dolgoztak, hogy megőrizzék az évek alatt kialakult értékeket és a családok számára továbbra is biztosítani tudják a művészeti nevelést.

2005-től 2009-ig még nehezebb időszak következett. A művészetoktatás és a fenntartó önkormányzatok állami finanszírozása tovább romlott. A települési önkormányzatok különbözően reagáltak a kialakult helyzetre. Tordas önállósult 100 növendékkel, és Gyúróval közösen próbálja meg fenntartani az általános iskolai és művészetiskolai oktatást. Baracska, Alcsútdoboz valamint Pázmánd kiléptek és azóta szakköri formában próbálnak működtetni minimális tevékenységet. Kajászón az általános iskolai és művészeti-iskolai oktatás minden formája megszűnt.

Csak a legelkötelezettebb önkormányzatok vállalták a nehézségek mellett is a fennmaradáshoz szükséges törvényi fejlesztéseket, és tartották fenn a művészeti iskolát. 2009 szeptemberére a fenntartói társulásnak három tagja maradt: Martonvásár, Vál és Ráckeresztúr.

Ennek a nehéz időszaknak nagy kihívása és egyben eredménye volt az Országos Minősítési Rendszer 2007 szeptemberi bevezetése a művészetoktatás finanszírozásába. A minősítés a teljes szakmai, személyi, tárgyi feltételrendszerre kiterjedt. Intézményünk 2007 december 11-én elnyerte a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet, így az állam által biztosított maximális normatívára vált jogosulttá.

A vizsgálat során nagy hangsúlyt kapott az iskola szakmai eredményessége. Büszkeséggel töltött el minket a Minősítő Testület véleménye, mely szerint szakmai programjaink, megyei-országos verseny eredményeink, pályára felkészítési-irányítási mutatóink, nemzetközi megmutatkozásaink mérlege bármelyik nagyvárosi intézménynek becsületére vált volna.

2010-ben indult el az iskola „Tehetségpont” regisztrációs folyamata, mely egy kísérleti program kidolgozásához, majd 2011-ben 2 kísérleti osztály indításához vezetett. Az iskola 2012. március 6-án kapta meg a „Völgy-vidék tehetségpont” címet. 2016-ban és 2019-ben Tehetségpontunk akkreditációs eljárásban vett részt, melynek eredményeként „Akkreditált Kiváló Tehetségpont” címet adományozott a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkánk elismeréseként.

A közoktatási rendszer 2012-ben kezdődött átalakítása iskolánkra is nagy hatással volt. Fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, a működtetési feladatokat részben a települési önkormányzatok, részben a KLIK végezte. A váltással párhuzamosan a 2013/2014-es tanévtől intézményünkbe integrálódott az Ercsi Zeneiskola. A 2014/2015-ös tanévtől Martonvásár mellett Ercsiben, Baracskán, Ráckeresztúron és Válban működött feladat ellátási helyünk. A fenntartói irányítást a KLIK Martonvásári Tankerülete látta el.

2013-ban a helyi sportlehetőségek dinamikus bővülése együtt járt azzal, hogy ráckeresztúri telephelyünkön megszűnt a néptánc oktatás, diákjaink a martonvásári székhelyen folytatták tanulmányaikat. Ráckeresztúr közelsége miatt a családok számára ma sem jelent problémát, hogy gyermekeik Martonvásáron vegyék igénybe a művészetoktatási lehetőségeket.

2013. és 2018. között a Nemzeti Tehetségprogram, a MATEHETSZ pályázatai és Európai Uniós pályázatok komoly pénzügyi hátteret biztosíthattak az iskola infrastrukturális, szakmai fellendüléséhez. Számtalan tehetséggondozó program, szakmai továbbképzések, informatikai eszköz beszerzése, a hangszerpark bővítése, művészeti táborok lebonyolítása, képzőművészeti eszközök és anyagok beszerzése jellemzi ezt az időszakot.

Mindemellett 2014-ben Martonvásár Önkormányzata megvásárolta az úgynevezett Malom épületet, mely több éves tervező és átépítő munkával olyan helyszínt biztosít a székhelyen tanuló diákok és oktató tanárok számára, mely igényességével igazán európai szintű.

2016-tól kezdődően – a Malom épület teljes birtokba vételét követően – jelentősen bővültek az iskola infrastrukturális lehetőségei. Ekkor indultak el az intenzív nyári szakmai táborok az épületben mindhárom művészeti ágban. A programokat a Művészeti Iskola szaktanárai szervezik, irányítják a tehetséggondozási tapasztalatokat felhasználva diákmentorok bevonásával. Ezt támogatja számos új típusú rendezvény is mint például a Családi nap és a Palánta hangverseny sorozat.

A programokhoz gyakran kapcsolódnak a művészeti felsőoktatásban tanuló művész-tanár jelöltek is. A kiegészítő programokon számos neves együttes és művész fordul meg minden évben.

A Művészeti Iskola vonószenekara 2014-ben alakult meg. Az intenzív nyári szakmai táboroknak köszönhetően azonban hamar bővülni kezdett fa- és rézfúvósokkal, ütőhangszeresekkel, a zongoratanszak pár diákjával, valamint kiegészülhettek a produkciók a szolfézs tanszak által irányított kórussal is. 2018/2019-től a zenekar munkája már sokrétűvé válik, gyermek szimfonikus zenekarrá fejlődik. A vonószenekar munkáját támogató aktív tanárok segítségével egyedi tevékenységet is felmutathat, 2022-től a kiemelkedő vonós diákok versenyműveket játszhatnak diák-zenekari és a hozzájuk kapcsolódó tanári kísérettel.

A jazz szakok megjelenésével és bővülésével (2021-től már jazz-gitár tanszak is) jazz együttesek is alakulnak, először a Pusztai-band, majd a 11-es szoba emblematikus fellépései színesítik ma is Martonvásár és a környező települések kulturális életét.

Ezekben az években fonódott igazán össze, a népzene és különösen a néptánc kapcsán Mezőkölpény és Martonvásár kulturális élete, mely rendszeres programokat generál máig is képzős, néptáncos és népzenész diákjaink és tanáraink számára.

2017–től a közoktatási rendszer átalakításának következő lépéseként iskolánk fenntartója és működtetője a Dunaújvárosi Tankerületi Központ lett.

2018-tól Válon a néptánc helyi oktatása megszűnik, a váli diákok néptánc oktatása Martonvásáron folyik tovább.

Ettől a tanévtől az intézmény új szakok oktatását is felvállalhatta. A képzési palettán megjelennek a jazzművészethez kapcsolódó tantárgyak (jazz-zongora, és jazz-elméleti tárgyak) népi ének, népi furulya, valamint a fotó-film szak is elindult.

Az EMMI által indított „2018-as Hangszercsere Program”, más néven Kodály-program jelentős hangszerbeszerzésekre adott lehetőséget. A 2018-2021 közötti időszakban az elmúlt 30 év legjelentősebb eszközfejlesztési programjaként iskolánk alap hangszerállománya jelentősen megújult.

2018-tól egyre rendszeresebb a külső szakemberek által vezetett kurzusok helyben megrendezése, így egyre erősebbé vált a művészeti szakgimnáziumokkal és a Zeneakadémiával ápolt kapcsolat is. Ezt a folyamatot a COVID időszak sem törte meg, azóta is intenzív kurzus sorozatok valósulnak meg minden tanévben.

Az oktatáshoz kapcsolódó digitalizáció is erősödik ebben az időszakban. 2021-ben ezt a folyamatot tovább támogatta a COVID–digitalizáció (pl. tanári laptopok, okostábla), illetve az online tapasztalatok új oktatási platformok (szoftverek és hardverek) megismerése és intenzív használata, mely a világjárvány talán egyetlen pozitív hozadéka.

2022-ben két új szaktanterem – ütő és képzőművészeti műhely – került kialakításra Martonvásáron, mely a két szak számára lényegesen ideálisabb feltételeket biztosítanak. Ebben az időszakban indul el a tehetséggondozás speciális formája is, mely a kreatív zenei megoldásokat kereső diákok számára biztosít zeneszerzés foglalkozásokat.

A Művészeti Iskola mára 42 fős tantestülettel, több mint harminc hangszeres, képzőművészeti és néptáncos tantárgyra, négy helyszínen oktatja a művészetoktatásban résztvevő 400-450 diákot.